Rendszerbuktatás diákszervezetekkel – a teljes cikk
Előszeretettel mozgatja a háttérből Soros György a
többségében fiatalokat tömörítő szervezeteket az érdekeit sértő
kormányok megbuktatására. Erre számos példa található Kelet- és
Közép-Európában is, Lengyelországban, Szerbiában, Grúziában, avagy
Ukrajnában. A Magyar Nemzet nemrég feltárta, Magyarországon a kormány
oktatáspolitikáját élesen támadó, balliberális kötődésű diákszervezet, a
Hallgatói Hálózat hátterében is a magyar származású amerikai üzletember
áll. Az érintettek azt igyekeztek cáfolni, hogy a pénzügyi támogatás a
politikai befolyás szándékával társulna.
A független amerikai külügyi elemző folyóirat, a Foreign Policy Journal egy korábbi cikkében az 1980-as évek lengyelországi rendszerváltáshoz vezeti vissza Soros tevékenységét. Akkor hárommillió dollárral, a Nyitott Társadalom Intézeten keresztül támogatta a kommunista rendszer ellen lázadó Szolidaritás szakszervezetet. Segítsége azonban nem állt meg az anyagi támogatásnál. A baloldali amerikai közgazdász, Jeffrey Sachs vezetésével és a Nemzetközi Valutaalap, az IMF szakembereivel csapatot toborzott, akik az új gazdaságpolitika kialakításához nyújtottak támogatást. Ennek következménye volt – írja a tanulmány –, hogy Lengyelország egymilliárd dolláros hitelt vett fel, s vált kiszolgáltatottá a nemzetközi befektetői csoportok számára.
| Mivé dagad még az egyetemisták lázadása, nem tudjuk. Az mindenesetre biztos, hogy a HaHát egy amerikai kampányszervezet készíti föl az Orbán-kormány elleni támadásra. Ezt kissé butuskán azonnal be is ismerték, nyilván büszkék rá. Az azért többünket érdekelne, ki pénzeli a Hallgatói Hálózat amerikai szakemberekkel létrehozott kormányellenes gyorstalpalóját – olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét! |
Az intézetet vezető Gene Sharp tevékenysége a későbbiekben is kulcsfontosságú volt – a civil ellenállás mikéntjét ismertető, a Diktatúrától a demokráciáig – A liberalizmus fogalmi keretei című könyvét harminc nyelvre fordították le. A Portland Egyetem adatbázisában található Rendszerezett propaganda és a kelet-közép-európai nemzetek márkásítása című tanulmány szerint a szerb diákmozgalom, az Otpor azonban új elemekkel bővítette a felkelés bibliájaként is említett kiadvány módszereit. Az ellenállást divattá emelő kampányuk két pillére építkezett. Egyrészt az ellenzék egységességének fontosságát hirdették, másrészt, hogy Milosevics sosem ismerné el vereségét, és fegyverrel őrizné meg hatalmát.
A 2000-ben rendezett népszavazáskor a mozgalom már több tízezer tagot számlált, kihasználva népszerűségét párttá alakult, és elindult a 2003-as választáson. A parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt azonban nem érte el, mivel a mozgalmi idők több prominens tagja részleteket árult el a sajtónak a külföldről érkező anyagi támogatásról. A szervezet párttá alakulását megelőző két év alatt ugyanis az Otpor több mint kétmillió eurót kapott nyugati forrásokból, aminek a felével nem tudott elszámolni. Az idegen pénzek körüli, egyre sokasodó botrány miatt a párt végül 2004-ben beolvadt Szerbia liberális tömörülésébe, a Demokrata Pártba.
Sikeres mozgalmi tevékenységük azonban értékes tudásnak bizonyult a későbbi diákszervezeteknek. A Grúziában végbement, 2003-as rózsás forradalmat kiváltó, Kmara, vagyis Elég! mozgalom tagjait az Otpor képezte ki szintén Soros György támogatásával. A Nyitott Társadalom Intézet a Kmara aktivistáinak Belgrádban szervezett képzést, majd a szerb csoport vezetői utazhattak a grúz Tbiliszibe. A BBC egy korábbi, a forradalomról készült tudósításában arról számolt be, hogy az Otpor aktivistái már hónapokkal a felkelés előtt Grúziában voltak, és oktatták a Kmara tagjait. A brit lapnak egy szerb aktivista elmondta: több országban is jelen vannak, de Grúzia az első sikertörténet. A forradalom után Soros György támogatásával egyes diákmozgalmárok különösen nagy politikai karriert futhattak be: a rendszerváltó elnök, Mihail Szaakasvili kormányának védelmi minisztere a Kmara egyik korábbi vezetője lett.
Soros nem csak a fiatalok képzésére költött a kaukázusi államban – a Foreign Policy Journal tanulmánya szerint negyvenkétmilliárd dollárt fektetett Grúziába, megalapította a Szabadság Intézetet (Liberty Institute), illetőleg tévé- és rádióadót hozott létre. Zaza Gachechiladze, az angol nyelvű grúz napilap, a Georgian Messenger főszerkesztője korábbi írásában tényként közölte: a közvélemény tisztában van azzal, hogy a korábbi rezsim megdöntését Soros György vitte véghez.
A grúz eseményeket követően Ukrajnában a 2004-es narancsos forradalomhoz is tevékenyen hozzájárult az amerikai üzletember – különböző civil szervezetek ugyanis már 1988-tól élvezhették anyagi támogatását. A Pora, vagyis az „Itt az idő” elnevezésű diákszervezet azonban sosem ismerte el, hogy pénzt kapott volna nyugati szervezetektől, az Újvidéken, a szerb Otpor-aktivisták általi oktatásukat saját elmondásuk szerint maguk fizették. A forradalom sikere után a szervezet feloszlott, tagjainak egy része belépett az ukrán liberális Reform és Rend Pártba.
Soros segítségével a diákhálózat tovább bővült a Kaukázusban. Kirgizisztánban és Fehéroroszországban is létrejöttek szervezetek, amelyek a szerb és a grúz tapasztalatok átadásával értek el sikereket. Voltak azonban a térségben olyan országok is, amelyekben Soros nem járt sikerrel. Üzbegisztán kormánya 2004-ben bezáratta a Nyitott Társadalom Intézet helyi irodáját, 2012-ben pedig Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök pénzügyi terroristának nevezte az üzletembert, és elfogatóparancsot adott ki ellene.
A görög válság okozta politikai felfordulást Soros György az országban sok feszültséget okozó bevándorlók támogatásával kívánja befolyásolni. Tavaly a The Guardian brit napilapban megjelent cikkében arról írt, hogy a Nyitott Társadalom Intézeten keresztül a bevándorlók biztonságát szolgáló otthonokat hoz létre, mivel az utcára került idegeneket a szélsőjobboldali párt, az Arany Hajnal szimpatizánsai korábban megtámadták. A bejelentés következtében megoszlott a görög közvélemény – a jobboldal provokációnak minősítette az üzletember jótékonykodását, míg a liberális érzelmű közeg ünnepelte a kezdeményezést.
Rendszerváltó tevékenységét Soros György Magyarországon kezdte – nyilatkozta lapunknak Lentner Csaba egyetemi tanár. A Soros Alapítvány 1984-ben jött létre, több mint két évtizedes aktivitása során mintegy harmincmilliárd forinttal támogatta Magyarországon a társadalmi átalakulást. Ennek hatására utazott ösztöndíjjal nyugatra a rendszerváltáskor kinevelt társadalmi elit, köztük Orbán Viktor, Kövér László és Stumpf István is. Ahogy azt az Origo egy korábbi cikkében megírta, az amerikai pénzember több mint négy és félmillió forinttal támogatta párttá alakulásáig a Fideszt, később azonban ideológiai ellentétek miatt elfordult a párttól.
A szocialista rendszer lebontásához Soros jelentős összegeket fektetett be, aminek következtében az elvárásainak megfelelő társadalom alakult ki Magyarországon – szögezte le Lentner. A közgazdász hozzátette: ez annak ellenére történt, hogy a nyugati mintára kialakított rendszer nincs összhangban Magyarország történelmi, kulturális hagyományaival. Soros és az Egyesült Államok a fogyasztói társadalom exportálásával egy egyöntetű fogalmat próbál létrehozni a világ minden táján, és ezt tette Magyarországon is. Csakhogy attól, hogy ez Nyugaton bevált, nem biztos, hogy a világ keleti felében is működhet – vélte Lentner.
A szakember szerint Soros az ösztöndíjjak létrehozásával hozzájárult egy új társadalmi elit kialakításához, ugyanakkor leszögezte: a szocializmus mint diktatórikus rendszer ellen szervezkedni nem ugyanaz, mint huszonöt évvel később, ugyanazokkal a módszerekkel egy demokráciát aláásni. Úgy látja ugyanis, hogy az utóbbi időkben megnövekedett civil mozgalmi aktivitás, a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014, a szervezetbe integrálódott Milla és a Hallgatói Hálózat támogatása mögött ugyanaz a szándék áll, mint a nyolcvanas években, a szocializmus elleni szervezkedéskor.
Mivel a kormány a megszokottól eltérő módszerekkel már 1999-ben, 2002-ben majd 2010-ben is egy más típusú demokrácia kialakítását kezdte meg, ez csökkentheti a nyugati befolyás mértékét – állította Lentner. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy milyen kapcsolatot lát Soros György tevékenysége és Magyarország eladósodása között, a szakember azt felelte, bár közvetlen összefüggés nem áll fenn, az általa támogatott nyílt társadalmi modell magában hordozza ennek veszélyét. A sajtó eredményes befolyásolásával ugyanis a többség érdekével szemben a kisebbség olyan gazdaságpolitikai pályára kényszerítheti a kormányt, amely hosszú távon eladósodáshoz vezethet – emelte ki Lentner, emlékeztetve arra: ez okozta azt, hogy míg 1989-ben Magyarország államadóssága húszmilliárd forint volt, napjainkra – a baloldali kormányok lépései nyomán – ez százharmincmilliárdra nőtt, nem számolva a további negyvenmilliárdos lakossági adósságot.
Buzna Viktor
