| Nyílt levél az Európai Parlamentnek |
 |
 |
 |
NYÍLT LEVÉL
José Manuel Barroso
Az Európai Bizottság elnöke
Martin Schulz
Az Európai Parlament elnöke
Tisztelt Elnök Urak!
Tisztelt Európai Parlament!
Magyarország és a Kárpát-medence két legnagyobb civil szervezete, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) felhívására a magyar nemzetet képviselő közel 5000, magát értelmiséginek valló ember csatlakozott szellemi honvédő mozgalmunkhoz. Az ő nevükben szólítjuk meg Önöket.
Magyarország, mint az Európai Unió elkötelezett tagja állampolgáraiként kérjük, hogy hagyjanak fel a hazánk ellen irányuló módszeres, láthatóan a globális pénzügyi tőke nyomására indított, a baloldali frakciók szervezésében megvalósult folyamatos támadásokkal.
Tiltakozunk népünk megbélyegzése ellen, és visszautasítunk minden olyan állítást, amely a magyarokat antiszemitának, rasszistának és fasisztának nevezi. (Magyarországon békében és barátságban élünk együtt Európa arányaiban legnagyobb zsidó közösségével.)
A magyar demokrácia a választópolgárok akaratából, a 2/3-os többséggel megválasztott politikai erők kormányzásával, az itt élő, és a magyar viszonyokat jól ismerő emberek civil kontrollja alatt működik.
Kérdezzük, hogy egyes EP képviselők milyen erkölcsi és jogi alapon bírálják és értékelik elégtelennek a magyar demokráciát, miközben egy definiálatlan, soha meg nem szavazott „európai értékrendre” hivatkoznak? Európa minden polgárának – és leginkább vezető pozícióban lévő politikusainak - tudomásul kell vennie, hogy a szabad, demokratikus választások eredményét és következményeit, úgy a saját, mint a tagállami más országokban tiszteletben kell tartani (még akkor is, ha „előre” nem lehet tudni, mi lesz az eredményük.)
Az egy év múlva esedékes Európai Parlamenti választások nem indokolhatják, hogy az előkampány részeként, mintegy tesztelve az erőviszonyokat, a Magyarországon zajló erőfeszítéseket bárki pártpolitikai és ideológiai csatározásokra használja fel.
Súlyos demokrácia-deficitről árulkodik az a tény, hogy az Európa Tanács 91 tagú monitoring bizottsága annak ellenére szavazta meg Magyarország megfigyelésének szükségességét, hogy a két jelentés-készítőből az egyik a végső szavazás előtt lemondott, döntését azzal indokolva, hogy az előkészítő javaslat egyoldalúan elfogult. A döntés komolyságát az is megkérdőjelezi, hogy a szavazásról a bizottság tagjainak közel 2/3-a hiányzott. A 17 igen és 16 nem szavazat újraszámlálására irányuló javaslatot pedig az elnök elutasította.
Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az uniós szerződések őre nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság, az alkotmányozás pedig kizárólagos tagállami hatáskör. Különösen káros hatásúnak ítéljük a napokban nyilvánosságra hozott, a Magyar Alkotmányt bíráló „Tavares-jelentés-t”. Ne feledjük, hogy a jelentés fő raportőrének karrierje a kommunista pártból indult, és tartalma jól tükrözi, hogy a ma zöldpártiként működő képviselő az EP szocialista-liberális szárnyának politikai megrendelését hajtotta végre.
Engedjék meg, hogy néhány példával érzékeltessük a jelentés felületességét és belső ellentmondásait:
A jelentés-tervezet valótlanul tartalmazza, hogy a magyar alkotmányozás egy hónapos időtartamot vett igénybe, miközben csak maga a parlamenti vita két és fél hónapig tartott, az alkotmány előkészítő eseti bizottság munkája pedig hét hónapot vett igénybe. Civil közösségek százai nyújtották be javaslataikat az Alaptörvényhez. Ténykérdés, hogy a mai Magyar Alkotmány hosszabb idő alatt született meg, mint a hatályos Francia Alkotmány vagy Német Alaptörvény.
Azt, hogy a jelentéstevő a szocialista-liberális politikai kampánycélokat kívánta kiszolgálni, jól bizonyítja, hogy nem végzett összehasonlítást, nem tett említést arról, hogy az Európai Unió több tagállamában egyáltalán nem is létezik Alkotmánybíróság, hogy több tagállamban a törvényhozás dönt az egyházi státusz megadásáról (pl. Belgium egyházügyi szabályozása). Tavares úr nincs tekintettel arra sem, hogy a magyar média törvényt mind az Európai Bizottság, mind az Európa Tanács vizsgálta, és a Magyar Parlament a megállapításoknak megfelelően már módosította és hatályba léptette a jogszabályt.
A példák sorát oldalakon át folytathatnánk. Szakértőink szerint a jelentés oly mértékben elfogult, hogy korrekt szakmai vitára alkalmatlan. Valójában egy jogi köntösbe bújtatott politikai vádirat.
Világos számunkra, hogy ennek az előre megtervezett politikai partitúrának az előkészítésében oroszlán szerepet vállalt a magyar szocialista-liberális politikai csoportosulás a Magyar Szocialista Párt vezetésével. Nem véletlen, hogy éppen a jelentés nyilvánosságra kerülésének napján tartotta kihelyezett ülését Brüsszelben az MSZP elnöksége, akik nem átallották Brüsszelből azt az álságos üzenetet küldeni Magyarországnak, hogy „a Tavares-jelentést ebben a formában nem tudjuk elfogadni”.
Tisztelt Elnök Urak!
Tisztelt Európai Parlament!
Javasoljuk, hogy az Európai Unió térjen vissza a megalapításakor elfogadott, Schumann és Adenauer nevével fémjelzett eredeti eszmékhez és valódi értékekhez. Az ő általuk akkor meghatározott jövő egész Európa mai útja is, és benne a magyaroké, akik egy nemzettestet alkotnak, amely magában foglalja a cigányokat, a keresztényeket, a zsidókat, a nemzeti kisebbségeket, minden jóhiszemű, józanul gondolkodó, egymással közösséget érző, vállaló embert, akik békében akarnak élni, és akik kitaszítják maguk közül az ellentétek haszonélvezőit és zsoldosaikat: a felbujtókat, a lázadást szítókat, a pénzimádókat.
Bízunk benne, hogy egyenlő elbírálást kérő levelünk végre megértésre talál. Ugyanakkor, ha továbbra sem hallatszik el a hangunk az Európai Unió vezetéséig, személyes jelenlétünkkel is demonstrálni fogjuk a fent leírtakat. Gyűjtjük tehát az útravalót, mert lehetséges, hogy szükség lesz egy Magyarországról induló és Brüsszelbe tartó Békemenetre, ahová magunkkal hívjuk, és szolidaritásra szólítjuk fel a velünk egy véleményen lévő többi nemzetet és minden jó szándékú közösséget, akinek jövőképe velünk együtt a mellérendelt, minden szempontból egyenrangú és nemzeti szuverenitásukat őrző nemzetek Európája.
A közel 5000 magyar szellemi honvédő megbízásából
A mozgalom létrehívója, Dr. Csizmadia László, valamint
a CÖF és a CET vezetősége
